Legfrissebb képek

Legfrissebb kommentek

Hozzáférés

rss  RSS hírcsatorna
Az RSS hírcsatorna kizárólag a nyilvános blogbejegyzéseket tartalmazza!

Jog: Látogató

BLOG - BEJEGYZÉSEK LISTÁJA

Titusz családi napközis barátja Marci, öccse Robi és Anyukájuk Brüsszelbe költöztek még év elején. Mivel Beával elég jóban lettünk a bölcsis idők alatt, gyerekek is egyidősek, kint pedig hatalmas házat bérelnek, felmerült az ötlet, hogy látogassuk meg őket. Kicsit elhúzódott a szervezkedés, egyeztetés de végül megvettük a repülőjegyeket november 26-december 1-ig. És végre eljött a nagy nap! Repülő pont alvásidőben indult, ezért korábban volt ebéd és alvás. Persze Titusz alig aludt, nyilván nagyon izgult az utazás miatt. A reptéren minden simán ment, csak kicsit sokat kellett várni a buszon, ami elvitt a kb. 30 méterre lévő repülőhöz.

Felszállásnál Timur Szabi ölében ült, külön kiegészítő övvel, Titusz egyedül az ablaknál, én pedig köztük és végig át kellett ölelnem Tituszt, hogy biztonságban érezze magát. Mikor elindult a gép a kifutó pályára, elkezdtük énekelni a Roary a versenyautót (ez egy mese, amiben autók versenyeznek) merthogy olyan gyorsan megyünk, de szerencsére hamar rájött Titusz, hogy nem is olyan hangos a repülő, mint amire készült és így már a fülét is hajlandó volt elengedni. Mikor ki lehetett csatolni az öveket, Timur rögtön az ablakhoz akart menni, ahol a felhőkön kívül semmi mást nem lehetett látni, de az pont elég volt. Hab, hab, hab lelkendezett, hisz pont úgy nézett ki, mint a habfürdő a kádban, amit imád. Vittünk az útra nagyon sok játékot, matricás füzetet, így hamar elszaladt a 2 óra út. Megérkezés után Titusz egyedül akarta kihúzni az egyik bőröndöt, sokan meg is mosolyogták, de nem adta fel, csak húzta-húzta. Bea jött elénk kocsival, otthon pedig a fiúk már vártak az ablakból integetve. Marci belépésünk után rögtön a lényegre tört és kérte az ajándékot, amit vittünk, majd igyekezett a bőröndjeinket is mihamarabb felfedezni:-) Némi játék, kaja, kipakolás után mentünk aludni, Timur utazóágyban, Titusz mellettem egy szivacs matracon. Szabi pedig egyedül a felfújható matracon, én azt nem mertem bevállalni.

Szombat délelőtt Szabi elment Beával vásárolni a következő napokra, mi pedig Balázzsal és a gyerekekkel játszottunk. Időközben Bea barátnőjétől kölcsön autót is szereztek a hétvégére, így megúsztuk a bérlést, ami elég húzós áron van kint. Fiúk jól eljátszottak - bár alapvetően egymással csak akkor érintkeztek, ha épp vmit el akartak venni a másiktól...Este esett egy kis hó is, amiből pár mm megmaradt, így volt kis kinti játék is. Délután és este már minden úgy ment, mintha mindig is ott laktunk volna.

Vasárnap délelőtt elmentünk sétálni egy közeli kastély kertjébe, ahová vittünk száraz kenyeret halakat, madarakat etetni. Csakhogy a halak felett befagyott a tó, a madarakat pedig már degeszre etették, így eszük ágában se volt felénk jönni, pihentek a jég közepén. A kenyér ennek ellenére nem veszett kárba, mivel mind a 4 gyerek hirtelen nagyon éhes lett és mi lenne jobb séta közben, mint száraz kenyeret majszolni. Délután Balázs hazautazott, fiúk játszottak. Időközben sajnos Robi belázasodott és Marci is kezdett egyre náthásabb lenni, ezért a délutánra tervezett játszóházról le kellett mondanunk, így négyesben bementünk Brüsszel belvárosába. Nagyon hideg volt és sok-sok ember, de azért sétáltunk kicsit. A főtéren karácsonyi műsor keretében hangos zene kíséretében fényjáték volt a házak falára. Titusznak ugyan a látvány tetszett, de a hang nagyon zavarta, így nem maradtunk sokáig, inkább bementünk egy csokiboltba, ez sokkal kellemesebb elfoglaltságnak bizonyult és az út további részét is nyugalmassá tette, mivel Timur a babakocsiban, Titusz pedig séta közben végig eszegette a kis bonbonokat. Titusznak a zselészerűséggel töltött apró golyók ízlettek legjobban, amit a dabasi vásárban is szoktunk venni:.-) láttunk még egy "szoborembert" is, aki nagyon tetszett Titusznak, még pénzt is dobott a kalapjába, mire az ember elkezdett mozogni, vicces volt.

Hétfőn délelőtt még elmentünk vásárolni, ott pedig Timur tetszését ragadta meg a halpult, valószínűleg egész nap elnézegette volna őket:-)Maradék időt játékkal töltöttük, majd csomagolás és kedden készültünk a hazautazásra.

Visszafelé kis mikrobusz vitt a reptérre, fiúk jó sokáig megszeppenve ültek az idegen autó miatt. még jó, hogy kb. 1 óra alatt a reptérre értünk, mivel pont ez az idő kellett a helyzet megszokásához, addigra kezdtek kissé felszabadultabbak lenni, mint ami elviselhető egy idegenekkel teli autóban.Reptéren Timur nyűgös volt, Titusz is hisztizett kicsit..de aztán elindultunk a gép felé. Felszállás megint simán ment, útközben is sok játék, rajzolás, kaja, pia. Leszállásnál azonban Timur nagyon elkezdett sírni, nem akarta a bekötést, nem akart enni, inni amitől viszont fájt a füle. Sírást kb. 5 percig bírtuk, majd ültetés átszervezés következett: Timur hozzám (kissé nehézkesen tudtam ugyan bekötni a saját övemmel a nagy pocakom miatt), Titusz Szabi ölébe a kiegészítő övvel, így maradt egy szabad ülés köztünk, de legalább csend lett a repülőn!

Leszállás után Nagymama és Nagypapa jött elénk, gyerekek messziről szaladtak üdvözölni őket. Mindannyian nagyon jól éreztük magunkat!

Egy ideje Timur totál rászokott a meseolvasásra illetve olvastatásra, melyhez kedvenc pozíciója felvételéhez elkezd tolatni az aktuális földön ülő kiszemelt felé és háttal jól bekuckózik az ölébe a nyitott mesekönyvvel a kezében. Eleve édes ahog ezt csinálja, de ma még magát is felülmúlva adta elő, mikor észrevette, hogy a nappaliban Titusz a földön ül. Gyorsan keresett egy megfelelő könyvet, majd elkezdett tolatni Titusz ölébe:-) elsőre nem sikerült, de nem adta fel.. Titusz először jót mosolygott rajta, majd hagyta kicsit és így üldögéltek kettecskén, Timur Titusz ölében mesekönyvvel - az idill azonban hamarosan véget ért, amikoris Titusz szó szerint kiborította Timurt a szőnyegre:-))

Az előző császáros szülés miatt logikus volt a kérdés most miként is legyen, de mivel Timur fejjel lefelé helyezkedett el és elég hamar szépen kezdett beilleszkedni a buksija, terhességgel és előző császárheggel is minden rendben, így abban maradtunk a Doktornővel, hogy természetes szülésnek indul, aztán meglátjuk. Közeledve a szülés várható időpontjához (amit többször kellett módosítani, mivel nem volt még rendes ciklusom a szoptatás miatt és az uh méretek voltak a mérce) a Szülésznő és a Szülészorvosom is gyors szülést jósolt. Én meg csak reménykedtem, hogy tényleg így is lesz - így lett:
2009. április 28. Elvileg túlhordásban voltam, délelőtt 11-re mentem a dokim magánrendelésésre, aki a ctg miatt azt mondta jó lenne, ha befeküdnék, mert ha elindul a szülés jobb lenne látni a szívhangot és a méhszáj állapota alapján gyors szülés lesz, nehogy ne érjek be (2-3 hete, 1 ujjnyi méhszáj, de még nem puha méhnyak, 1 hete 2 ujjnyi, felpuhult) mivel azt mondta a vizsgálat elindíthat valamit, vártam a rendelőben egy bő órát, no meg Szabinak be kellett menni a munkahelyére és nem szabadult, ezért is vártam, de dél körül átmentem taxival Budára Szabi munkahelyére. Szóltam a taxisnak, hogy nem kell rohanni, inkább a kátyukat kerülje ki, mert ezeket már rosszul viseltem. Persze nem nagyon hallgatott rám (ha tudta volna, hogy pár óra múlva megszületett Timur, biztos jobban vigyáz:-)

Szabival végül azt beszéltük meg, hogy haza jövünk Dabasra (ami bő egy óra Szabi munkahelyéről), Titusznak szólok, hogy megyek doktornénihez, leadjuk nővéremékhez és estére bemegyek a kórházba. 1 óra külül indultunk haza, közben megálltunk enni is. Útközben kicsit görcsölgettem, de még csak enyhe menstruációsnak sem nevezném, annyira nem volt jelentős. Viszont rendszeres úgy 8 perc. De mindenki azt mondta, tudni fogom, ha fájás, ezért nem foglalkoztam vele. (Titusz olyan villám császárban született, hogy nem volt semmi fájásom.) Elmentünk 3-kor a napközibe T-ért, ott is  fájt kicsit és sűrűbben, aztán haza, zuhany, hátha csak jósló és elmúlik. Nem múlt és 4 perc körül volt, ezért mondtam Szabinak, ne várjuk estig inkább menjünk be. Útközben poénkodtunk, mondta, ha ezek a fájások, akkor ez nem nagy dolog:-)

Délután 5-kor beértünk a kórházba, doktornő pont ott volt a folyosón és kérdezte, hogy akkor most befeküdni jöttünk, vagy akció is van? mondtam szerintem van valami, de azért jól elvagyok:-) Elmentem wc-re, aztán meg is vizsgált: bő 3 ujj- dokinő hívta a szülésznőt, de mondta siessen, mert lemarad. Szülőszobába kísértek, de mindenkinek mondta, hogy óvatosan bánjanak velem, mert ha megreped a burok, a szülésznő nem ér ide és kilesz idegileg (50ezres tarifával nem csoda, de miatta kaptam hamar szülőszobát, így nem bánom. A napokban annyian szültek, hogy volt, aki szülés után a vajúdóban töltötte az éjszakát, mert nem volt hely és a gyerekeknek a csecsemőosztályon elő kellett venni a 40 éves vasrácsos ágyakat is). Szval szülőszoba, ctg, kicsit erősödő fájások, de még mindig nem vészes. Szabi megkérdezte a dokinőt, hogy szerinte mikor lesz ebből bébi, a válaszon viszont nagyon meglepődött, miszerint még világosban megszületik. 6 körül, azaz kórházba éréstől számított 1 óra múlva megjött a szülésznő, mondta, hogy szólhattam volna hamarabb - én meg, hisz nem tudtam, hogy ez fájás:-) bő 4 ujj, negyed 7 körül burkot repesztett és mondta, majd most lesz fájás. Lett (le a kalappal minden sok órát ilyen fájással vajúdó előtt!), de szerencsére nem kellett sokáig tűrni. Egy idő után mondta, ha érzem nyomnom kell, akkor tegyek egy próbát, láb fel, Szabi fogja a fejem és ezerrel nyomjak, levegő és ha még van fájás újra. Nyomtam, mondta jó akkor a következők élesben. 3,4,5 kb nyomás, burokrepesztés után kb 1 órával, kórházba érés után 2 órával 19.15-kor megszületett Timur. Szabi majdnem zokogott, csak hebegett habogott, hogy Ő itt sír és nyomták a kezébe. Nekem nem fájt semmim. Addig még nem kezdték az utómunkát! az fájt, meg kellett nézni az előző császár sebet, meg belül repedt egy kicsit mert a feje mellett volt egy keze, úgyhogy kis varrás. 2 órát utána ott voltunk 3-an, Timur Szabinál is sokat volt, cicimre is tettem - bár az nem nagyon hatotta meg. Később simán átsétáltam a szobába, nagyon jól éreztem magam. Timur aznap éjjel még a csecsemőosztályon aludt - de azért éjjel 2-szer is átmentem hozzá, nem nagyon tudtam nélküle aludni.

Kattints ide a folytatáshoz... »

Előző | 1 | 2 | 3 | 4 | 5 | 6 | 7 | 8 | 9 | 10 | 11 | 12 | 13 | 14 | 15 | 16 | 17 | 18 | 19 | 20 | 21 | 22 | 23 | 24 | 25 | Következő
twitteriwiwfb

Blog info

Hétköznapi ünnepnapok
img

Gyermekek

Bence Titusz
child_149
11 éves, 7 hónapos, 3 hetes
100 cm, 16000 g
Bence Timur
child_150
9 éves, 6 hónapos, 2 hetes, 2 napos
85 cm, 13000 g
Bence Artúr
child_154
7 éves, 8 hónapos, 1 hetes, 3 napos
59 cm, 6000 g
Albert
child_180
3 éves, 6 hónapos, 2 hetes, 3 napos
Fejlődés »

Bejegyzéscímkék

alvás (1) antibiotikum (1) aranyköpés (1) artúr (6) beszéd (1) betegség (3) előadás (1) farsang (2) fejátmérő (1) fejkörfogat (1) fejlődés (1) feleség (1) fog (1) fül (1) fűszer (1) járás (1) játék (2) jelmez (2) karacsony (1) magasság (2) mozgás (1) nátha (1) orvos (1) ovi (1) róka (1) súly (1) szobatisztaság (1) szopi (1) szülinap (1) talpméret (1) timur (6) titusz (5) történet (1)