Megmondom én, Balázsra!!
Nincsenek itthon harci eszközeink, se Szabi se én nem vagyunk valami nagy katonai beállítottságúak. Ugyan Zsoltinál (unokatesó) előszeretettel veszi elő minden gyerek a pattogós puskákat, no meg Nagymama újságpapír kardjaival is szívesen harcolnak, de utóbbi napokban Timur állandó harckészültségben áll. Gondolkodtam honnan is jöhet ez? Hát hűhahó, igen! Van hiszen egy nagybácsi, akivel ugyan sajnos ritkán találkozik, de a génjei mindennapunk részesévé vált.
Szóval Timur fogja a repülőt és ívesen leszáll a legókra, borzalmas hangerővel csapkodva azt. Szólok neki, erre a válasz. Nem rontom szét anyaaaaa, csak lebombázza a repülő. Máskor a fa vonattal csapkodja a legóból épített szupermarketet. mire én, Timur tegnap megbeszéltük, nem rombolod szét az építkezést. Igen, anya megígértem. Nem rombolom szét, de a ez harci vonat...
Bali!! kinövi ezt?:-)